| TELEPÜLÉSEK | |
Bernecebaráti
Ipolydamásd
Ipolytölgyes
Kemence
Kóspallag
Letkés
Márianosztra
Nagybörzsöny
Perőcsény
Szob
Tésa
Vámosmikola
Zebegény
|
Bernecebaráti |
 |
Önkormányzat
Bernecebaráti Önkormányzatának Képviselőtestülete 7 fő + Polgármester.
Polgármester
Kertész László
Képviselotestület tagjai
Gyenes Zoltán alpolgármester
Bartus Zoltán a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke
Bukri Julianna a Népjóléti és Intézményirányító Bizottság elnöke
Dr. Juhász István az Ügyrendi Bizottság elnöke
Lantos Lajosné képviselő
Lorincz Lóránd képviselő
Kovács Kálmán képviselő
Jegyző
Szabóné Egri Teréz
Kultúra, művelődés
Általános Művelődési Központ
2639 Bernecebaráti, Széchenyi út 25 -27.
Feladatai: Óvodai nevelés, általános iskolai oktatás, közművelődés, sport.
Létszám: 1 fő ÁMK Igazgató, Kurucz Jánosné, 13 fő pedagógus.
Egészségügy
Háziorvosi szolgálat
2639 Bernecebaráti, Széchenyi út 9.
Háziorvos: Dr. Juhász István + 1 fő körzeti nővér 1 fő adminisztrátor.
Védőnői szak: 1 fő
Kézigyógyszertár
2639 Bernecebaráti, Széchenyi út 9.
Heti két alkalommal
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
Mentők: 104
Vámosmikolai állomás 27/377-566
Szobi állomás 27/370-004
Tűzoltóság: 105
Vámosmikola 27/377-508
Rendőrség: 107
Szob: 27/370-036
Bernecebaráti története
 |
Pest megye legészakibb települése. Ősi település, a Börzsöny hegység északnyugati oldalán, az Ipoly völgyében. 1928-ban egyesült Bernece és Baráti, ez az ősi Árpád-kori település. A falu elé ugró domb valóságos vár, kicsiny, műemlékké nyilvánított, XlV. században épült templomával együtt. Megerősített jellegét fekvése, lőrésekkel tagolt, újjáépített kőfala még most is elárulja. Az említett dombháton bronzkori vagy koravaskori telep volt, melynek egy részét földsánccal vették körül. |
Ennek maradványai a mai napig jól láthatóak. Szláv eredetű
nevének jelentése: sáros. Bernece első okleveles említése 1245-ből való, míg
Barátit 1158-ban említik először, amikor Adorján fia István a települést a Garam
melletti bencéseknek adományozta.
|
A falu nevezetes személyisége volt Szokolyi Alajos, aki
az első újkori olimpián (1896) Athénben a 100 m-es síkfutásban harmadik
helyezést ért el. |
 |
 |
Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt középkori
eredetű római katolikus templom messziről uralja a tájat. |
A Széchenyi u. 23. Sz. alatt található az egykori Huszár-kastély.
Az emeletes, XVlll. századi épület a park végén helyezkedik el. A kastély bejáratával
szemben Nepumuki Szent János szobra áll. Szintén a Széchenyi utcában található
a most kialakulóban lévő tájház, mely a régi palóc építészet emlékeit viseli
magán. A falu régi házait szívesen vásárolják meg a városi lakók és szabadidejük
nagy részét, itt töltik e csodálatos környezetben és jó, tiszta levegőn.
|
Közkedvelt kirándulóhely - főleg a bakancsos turisták
részére - a nagy völgy. Az Önkormányzat három nagy réttel rendelkezik
és ezeken nyaranta sátorozóhelyet alakítanak ki. |
|
A Börzsöny vadban bővelkedő erdei a turistákon kívül igen
sok vadászt is vonzanak. A falu határán van egy nagy víztározó, amely a közeljövőben
a horgászok és a vizisportot kedvelők rendelkezésére fog állni (csónakázás,
szörfözés, stb.)
A környék egészségügyi ellátása jónak mondható. A településen háziorvos működik,
a hétvégén Vámosmikolán van orvosi ügyelet. A községtől 6 Km távolságra van
Parasapuszta határátkelő.
|
Ipolydamásd |
 |
Polgármester
dr. Gosztonyi Jenő
Alpolgármester
Tománné Markovics Hedvig
Képviselők
Zimonyiné Rubos Ildikó
Klinyeczné Ziman Veronika
Rába András
Véber Lajos
Ipolydamásd község 392 fő lakosú. A Milleneumi zászló átadására
2000. október 1-én került sor, a zászlót Harrach Péter miniszter Úr, a terület
országgyűlési képviselője adta át, zászlóanya Petyerák Teréz volt.
Az önkormányzat képviselőtestülete hat főből áll.
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
Mentők: 104
Vámosmikolai állomás 27/377-566
Szobi állomás 27/370-004
Tűzoltóság: 105
Vámosmikola 27/377-508
Rendőrség: 107
Szob: 27/370-036
Ipolydamásd története
A község területén a régészeti ásatások során késő vaskori sírokat és törökkori
leleteket találtak. Legelőször 1262-ben fordult elő "Damas" néven királyi birtok.
1523-ban II. Lajos a török elleni háború miatt igénybe veszi az esztergomi Bakócz
kápolna nemesféből álló felszerelését és kárpótlásul a főkápolna, mint a kápolna
örökös plébánosainak, a damásdi várat adja. A vár a török időkben a magyar várvédelmi
rendszer előretölt bástyája, jelentős szerepet töltött be.
 |
1620-ban 33 lovas és 75 gyalogos szolgált benne. A lovasok
főleg hírvivő szolgálatot teljesítettek és ezzel nagyban elősegítették
a bányavárosok elleni török támadások időbeni felismerését és a megfelelő
védelem megszervezését. 1646-ban azonban az utolsó várkapitány, Berchényi
László meggondolatlanul a helyettesére bízta a várat, melyet a vár körül
állandóan leselkedő törökök észleltek és jeleztek. |
A vár alatt fekvő falut, majd a várat is felégették. A lakosok
Nosztra közelében, a romokban heverő "Zuvár" alatti részen telepedtek meg és
1804-ig itt eltek. Ezután ismét az Ipoly mellé jöttek és megalapították a mai
Ipolydamásd községet. 1848-49.ben Görgey tábornok csapataival Vác felé vonulva
itt táborozott az Ipoly réten és a jelenlegi Pizzéria -Söröző melletti házban
megszállva adta ki a továbbvonulási hadparancsát.
Hagyományok
Jelenleg már csak a farsangolás régi szokása él. A múlt századból ismert népszokás
minden évben megújulva jelenleg is szép látványosság. A farsangnak megfelelő
ruhákba öltözött maskarások hanvatzó szerda előtti szombaton táncolva-énekelve
végigjárják a falut, 1990-től pedig már a szomszédos testvéri szlovákiai falu,
Helemba maskarásaival együtt. Tojást - kolbászt - italt - pénzt kapnak, amit
aztán húshagyó kedden farsantemetés után közösen fogyasztanak el. A farsangtemetésnél
pap, ministráns, siratóasszonyok kísérik a koporsóba tett Farsangi Tóbiást,
melyet aztán a pap búcsúztatása után elégetnek.
Nevezetességek
A várban volt templom elpusztult. Ódamásdon az ott lévő fatemplom is hasonló
sorsra jutott. Amikor az Ódamásdiak visszaköltöztek az Ipoly mellé, a szobi
Luczenbacher család 1861-ben felépítette a jelenlegi templomot. Tóth László
tojáspatkoló - tojásszobrász - fafaragó nagyon szép és értékes munkáit a lakásán
meglehet nézni.
Szolgáltatások
Sátorozásra lehetőség van az Ipoly melletti réten. Itt jelenleg is táboroznak
a hétvégi horgászok. A közelben két forrás is van, de a környékét ki kellene
tisztítani. A most nyíló Pizzéria télen-nyáron 6:30-22:00 h-ig tartó nyitva
tartással várja az ide érkező látogatókat. A Stop Presszó 6:00-21:00 óráig tartó
nyitva tartással várja vendégeit. A községben 2 vegyesbolt van, amelyekben az
élelmiszerek mellett horgászjegy is megvásárolható.
Falusi turizmus
Helyben megtekinthető a "Zámkó" vár, bár elhanyagolt állapota miatt nehezen
megközelíthető. (E mellett érdemes megnézni a márianosztrai út melletti Petyerák
féle patakmalom épületét, a közelében lévő volt bányasikló helyét majd a párszáz
méterrel távolabbi "Zuvár" nyomait, ami bizony nagyon el van hanyagolva.)
Határátkelő helyek
Letkés-Szalka között egész évben, Ipolydamásdon évente 5-6 nagyobb ünnepen.
|
Ipolytölgyes |
 |
Polgármester
Dudás Nándor
Ipolytölgyes község önkormányzata 2001 január elsejével körjegyzőséget alakított
Perőcsény községgel.
Perőcsény-Ipolytölgyes községek körjegyzősége
2633 Ipolytölgyes Kossuth u. 43.
Körjegyzőség székhelye
Perőcsény (alkalmazott személyek: 6 fő)
Hivatali idő
hétfőtől -csütörtökig: 7.30 -16.00
péntek: 7.30 -14.00
Ügyfélfogadási idő ezzel megegyező.
Egy intézmény van öregek napközi otthona. Férőhelyek száma 30 fő, alkalmazottak
egy fő vezető és egy fő kisegítő.
Oktatás
Iskola nincs. Az óvodát az RK. Egyházi szeretetszolgálat 1996-ban alapította.
Az óvoda a helyi Szent Erzsébet Gyermekotthon épületében működik, 20 engedélyezett
férőhellyel.
Egészségügy
Orvosi rendelő az önkormányzat épületében működik.
Rendelési idő: heti két alkalommal, kedden és pénteken: 11.00 -13.00
Gyógyszertár helyben nincs, a receptekkel Letkésen a kihelyezett gyógyszertárban,
Szobon vagy Vámosmikolán válthatják ki a betegek.
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
Mentők: 104
Vámosmikolai állomás 27/377-566
Szobi állomás 27/370-004
Tűzoltóság: 105
Vámosmikola 27/377-508
Rendőrség: 107
Szob 27-370-036
Ipolytölgyes története
Vendégszerető, hagyományait őrző festőien szép magyar nyelvű falucska. A település
nem volt mindig ezen a helyen, ahol ma áll. Hajdanában, de mondhatnánk úgy is,
hogy már az őskorban az emberek fenn laktak a mai SzentMártoni-dűlőben. Ennek
oka az Ipoly elég gyakori áradása volt. A középkori falu emlékét egy templomrom
őrzi.
A falutól délkeletre, a Nyerges- és a Hosszú-patak összefolyása között, a Börzsöny-hegység
lábánál emelkedő, enyhe lejtőjű dombon már az őskorban is volt település. A
mai helyére valamikor a tatárjárás után települt át a falu. A település számára
az erdő közelsége adta az építkezéshez és fűtéshez szükséges fát, a megélhetés
egyik forrását, a folyó közelsége a halászati lehetőséget, az Ipoly árterea
nádat és a gyékényt.
A környéken bőven volt erdei gyümölcs és gomba. A lapos területeken gabonaféléket,
a domboldalakon szőlőt termesztettek. Az állattenyésztésben kiemelkedő jellegű
volt a sertéstartás, mivel a falut körülvevő hatalmas tölgyerdőkben lehetőség
nyílt makkoltatásra. Az Ipolyon malom őrölte a gabonát.
Az új helyre települt falu temploma a XVI. században épülhetett. Ennek
helyére emelték a XVIII. század végén (1794-ben) a mai templomot. Torony nélküli,
kéthomlokzatú, egyhajós, késő barokk templom, szentélye nyugatra néz. Előtte
Nepomuki Szent János szobra áll. A templom búcsúja pünkösdvasárnap van.
Az országút mellett (Petőfi S. u.) látható Szent Wendel-szobrot a község
a hajdani szarvasmarhavész után emeltette. Eredetileg kint állt a határban a
Csapás-dűlőben.
A községben élelmiszer üzleten és vendéglátó-ipari egységeken kívül postahivatal,
vágóhíd és hentes üzlet is működik. A gyermekek számára a szépen rendbe hozott
játszótér új játékai kínálnak szórakozást.
A polgármesteri hivatal épületében községi könyvtár elégíti ki a művelődni vágyók
igényeit. A községben országos szinten is jelentős intézmény, a Római Katolikus
Szeretetszolgálat Szent Erzsébet Egészségügyi Gyermekotthona működik, melyet
1986-ban nyitottak meg beteg gyerekek számára.
|
Kemence |
 |
Polgármester
ifj. Pongrácz János
Jegyző
Csákiné Varga Gyöngyi
Alpolgármester
Sági János
Képviselők
Fehér Tibor,
Gembolya Lajosné, Kalácska Lajos, Kalácska Lenke, Lambing István, Menyhárt Ottóné
Munkatársak
Holocsi Pál - műszaki előadó
Major László - műszaki előadó
Konczné Antalicz Rita igazgatási előadó
Kalácska Lajosné igazgatási előadó
Granátné Fehér Ibolya pénzügyi előadó
Lambing Istvánné pénzügyi előadó
Oktatás
Általános és zeneiskola
2638 Kemence, Fő u. 165.
Tel: 27/587-605; 587-606
Óvoda
2638 Kemence, Fő u.95.
Tel: 27/587-625;587-626
Pesek Gézáné igazgató
Egészségügy
Körzeti orvosi rendelő
Fő ú. 300.
Tel: 27/365-135
Dr. Ádám Lajos háziorvos
Fogorvosi rendelő
Fő u. 171.
Tel: 27/365-114
Dr. Beini Nasser fogorvos
Csóványos patika
Fő u. 196.
Tel: 27/365-165
Láglerné Kiss Rita gyógyszerész
Védőnői szolgálat
2638 Kemence, Fo út 77.
Tel: 27/325-044
Gáspár Tiborné védőnő
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
Mentők: 104
Vámosmikolai állomás 27/377-566
Szobi állomás 27/370-004
Tűzoltóság: 105
Vámosmikola 27/377-508
Rendőrség: 107
Szob 27-370-036
Kemence története
850 éves település. A Börzsöny hegység északi lábánál helyezkedik el. A főúton
még láthatók a régebbi, a jellegzetes felvidéki " hosszú folyásos házak", ilyen
a Fő út 244. alatti tájház is. Kiemelkedik a házak közül az 1751-ben, barokk
stílusban épült megyeháza (ma iskola), amely Hont vármegye székháza volt 1752-től
1806-ig. 1858-ban, romantikus stílusban átalakították. Ugyancsak a XVlll. század
második felében épült az új, nagyméretű templom és a parókia. Ebből az időből
maradt fenn az útonjárók védőszentjének, Nepumuki Szent Jánosnak a szobra is.
1910 és 1912 között készült a kálvária és a Szent Sír, mely a szőlőhegy oldalában
helyezkedik el. Innen gyönyörű kilátás van a községre és a szomszédos Szlovákiára,
valamint a Börzsöny hegység csúcsaira. A községből jelölt erdei turistautakon
egy, illetve tetszés szerint többnapos túrákat lehet tenni.
 |
Szálláslehetőség |
|
Kóspallag |
 |
Polgármester
Csizmadia Vilmos
Bizottságok
Szociális és Egészségügyi Bizottság, 3 fő képviselőből és 2 fő kültagból áll
Pénzügyi -Adó és Költségvetési Bizottság, 3 fő képviselőből és 2 fő kültagból
áll
Ifjúsági, Sport és Kulturális Bizottság, 3 fő képviselőből és 2 fő kültagból
áll
Az önkormányzatnál az alábbi osztályok működnek
Pénzügyi és Adóügyi osztály
Igazgatási Osztály
Műszaki Osztály
A körjegyző minden második hétfőtől csütörtökig tart ügyfélfogadást a községben.
Az önkormányzat önállóan hét tagú testülettel és három állandó bizottsággal
működik.
Az igazgatás apparátusa körjegyzőségben a körjegyző irányítása alatt helyben
három fő köztisztviselő munkavégzéssel.
Független polgármester főállású munkavégzéssel.
Oktatás
Általános iskola egy van. Az alsó tagozat összevontan 1-3, 2-4 évfolyam, a felső
tagozat külön osztályokkal.
Óvoda egy van, két csoporttal működik. A kis -és középső összevontan, a nagycsoport
külön pedagógus irányításával.
Napközis konyha az óvodához tartozik, amely ellátja az óvoda és iskola, valamint
a szociális étkeztetést is.
Kultúra, művelődés
Kultúrház egy van, melynek nyitva tartása félállásra korlátozva van, személyzet
hiányában.
Egészségügy
Háziorvosi rendelő egy van, és egy fogászati rendelő ahol a gyermekorvos is
rendel.
Gyógyszertár az orvosi rendelőben működik, heti három alkalommal.
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
Mentők: 104
Vámosmikolai állomás 27/377-566
Szobi állomás 27/370-004
Tűzoltóság: 105
Vámosmikola 27/377-508
Rendőrség: 107
Szob 27-370-036
Kóspallag története
A község a Börzsöny települései közül a legfiatalabb, ezért nagy múlttal nem
rendelkezik, bár a környék már az őskorban lakott volt, mint ezt régészeti leletek
bizonyítják. A falu közelében, a Kis-Hanta- patak melletti dombon valaha egy
Árpád-kori település, Hanta állt, de feljegyzések szerint már a XIV. század
közepén lakatlan volt.
A falu a XVIII. században Mária Terézia uralkodása alatt, részben Gróf Grassalkovich
Antal telepítésével keletkezett. Lakóinak egy része szlovák volt, de nagyszámú
német telepes is lakott itt. Alapvetően katolikus vallásúak voltak, a templom
is ebben az időben épült. (1784-1805 ) de csak 1807-ben szentelték fel. A község
lakóinak száma jelenleg 737 fő, az 1973-as népszámlálásnál még 1370 fő volt.
Sajnos megváltozott a lakosság összetétele is, mivel az infrastruktúra hiánya
miatt a fiatalok elvándoroltak, így elöregedett a lakosság, melynek közel 45%-a
60 év feletti. Az önkormányzatok kialakulásáig folyamatos a csökkenés, de már
1994-től évente mintegy 5-10 fő emelkedés tapasztalható, ezt részben a születések,
valamint az ideköltöző fiatalabb házasok száma határozza meg.
A község fekvése igen kedvező, könnyen megközelíthető Kismaros felöl autóbusszal,
valamint a szobi vasútállomásról Márianosztrán keresztül ugyancsak autóbusszal.
Mivel fiatal községről van szó, ezért középkori emlékekkel nem rendelkezik,
csupán a falu déli részén áll egy kőkereszt, amely a Napóleoni háborúk 1807-1809
évekből való. Itt volt ugyanis a Márianosztrai kolostor hadikórházának temetője
és innen maradt meg a kőkereszt.
|
Kóspallag turisztikai szempontból igen jelentős szerepet
tölt be. Innen lehet megközelíteni a Börzsöny hegység minden fontos pontját
és minden látnivalóját. |
|
 |
A Nagyirtáspuszta Szent Orbán-fogadó télen-nyáron
várja a vendégeket kulturált étkezési és szálláslehetőségekkel. |
A község területén három vadásztársaság működik a vadászok
nagy örömére, sajnos a vadak pusztulása egyre kevesebb lehetőséget biztosít
az eziránt érdeklődőknek. Az ide érkező turistákat és látogatókat korszerű vendéglátóegységek
fogadják, valamint az élelmiszerboltok gondoskodnak ellátásukról.
|
Letkés |
 |
Polgármester
Kovács István
Jegyző
Hegedűs Ferencné
Képviselők
Pion István, Márton Ferenc, Kocsi István, Fazekas Ferenc, Klement László, Tóthné
Klagyivik Ágnes, Rúzsik Mihály, Horváth László
Oktatás
Árpád Fejedelem Általános Iskola
2632 Letkés, Rákóczi u. 2.
Tel: 27/376-068
Kucsera Imréné igazgató
Óvoda
2632 Letkés, Fő u. 68.
Tel: 27/377-310;
Glázer Sándorné megbízott vezeto óvónő
Egészségügy
Háziorvosi Rendelő
2632 Letkés, Fő u. 69/a
Tel: 27/376-064;
Dr. Papp Márta Rozália háziorvos
Fogorvosi Rendelő
2632 Letkés, Fő u. 69/a
Tel: 27/377-309;
Dr. Inczeffy László fogorvos
Fiókgyógyszertár
2632 Letkés, Fő u. 69/a
Tel: 27/376-064
Szob: 27/370-013
Balogh Róza vezető gyógyszerész
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
Mentők: 104
Vámosmikolai állomás 27/377-566
Szobi állomás 27/370-004
Tűzoltóság: 105
Vámosmikola 27/377-508
Rendőrség: 107
Szob 27-370-036
Letkés története
Pest megye északi részén, az Ipoly folyó völgyében fekvő 1214 főt számláló,
többségében római katolikus vallásúak laktak magyar anyanyelvű település Része
a Börzsöny-hegységnek, a kiemelkedőbb csúcsok magassága megközelíti az 500 m.
a
Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó hegységi terület kedvelt kirándulóhely. Főként
a "hátizsákos-bakancsos" turisták látogatják, akik számára csodálatos természeti
szépségek felfedezésének lehetőségét kínálja ez a szinte érintetlen vadregényes
táj.
A falu lakóinak lételeme és féltett kincse ezen festői környezet, mindennapi
életük velejárója a természetközelség, az ablakon át beszűrődő reggeli madárcsicsergés.
Letkésen a horgászok, vadászok, természetjárók egyaránt megtalálják a számukra
legvonzóbb elfoglaltságot, kellemes időtöltési lehetőséget.
Megtalálta magának ezt a barátságos és hasznos hegyalját már a kőkorszak embere
is, a rézkor és a bronzkor idetelepültje pedig már utakat, ösvényeket vágott.
Letkés község múltjára vonatkozó legrégebbi anyagok régészeti feltárások alkalmával
kerültek elő. A XX. Század során többször is végeztek a településen ásatásokat.
Mindannyiszor értékes leletanyagot találtak.
Letkés / Ledkes, Lethkes, Leetkes/ neve igen nagy valószínűséggel pusztán személynév
eredetű. A legrégebbi írásos emlék 1261 július 2-i keltezésű. A település lakosai
ekkor zömmel hajósok és szekérfuvarosok voltak, különböző királyi kiváltságokat
élvezve. A község plébánia templomát 1464-ben említik először az okiratok, de
ez az épület az idők során teljesen tönkre ment, ma már nincs meg.
A falu közepén álló mai, homlokzati tornyos, egyhajós klasszicista stílusú templomot
1811-ben építették és az Úr mennybemenetelének tiszteletére szentelték fel.
Bucsujárt Húsvét után 40 napra, Áldozócsütörtököt követő vasárnap tartjuk a
hagyományokhoz híven a Bucsu még ma is ugyanolyan nagy ünnep a község életében,
amelyik az hajdanán volt.
A kulturális turizmus kedvelőinek szeretettel ajánlja megtekintésre a település
a Római Katolikus Templomban az Oltár mellett látható barokk Madonna szobrot,
amely a törökök feletti győzelmet jelképezi, de a templom kertjében található
1707-ből származó Immaculata-szobor is figyelemre méltó alkotás. 2000. augusztus
19-én a Milleneumi Ünnepség keretében átadásra került Milleneumi emlékmű is
a templom kertjében látható.
A Művelődési Házban aktív közösségi élet folyik mind a felnőttek, mind a gyerekek
részvételével. Itt van a helyi kulturális közélet színhelye, de itt zajlanak
a civil szervezetek, külső szervezetek által A község az utóbbi húsz évben Kovács
István irányítása alatt nem csak növekedett, de az infrastruktúra területén
is hatalmasat fejlődött.
|
Márianosztra |
|
Polgármester
Kiss László
Körjegyző
Bahil Emilné
Oktatás
Általános Iskola
2629 Márianosztra, Rákóczi u. 13.
Tel: 27/570-585
Nagy Mária Eszter igazgatónő
Himmer Ferencné igazgató helyettes
Óvoda, Napközi
2629 Márianosztra, Rákóczi u. 11.
Tel: 27/370-422
Kiss Ferencné óvodavezető
Egészségügy
Orvosi Rendelő
2629 Márianosztra, Miklós u. 6.
Tel: 27/370-309
Dr. Béres Gábor orvos
Zelennei Lászlóné körzeti ápolónő
Fiók Gyógyszertár
2629 Márianosztra, Miklós u. 6.
Tel: 27/370-309
Dákay Zoltán gyógyszerész
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
Mentők: 104
Vámosmikolai állomás 27/377-566
Szobi állomás 27/370-004
Tűzoltóság: 105
Vámosmikola 27/377-508
Rendőrség: 107
Szob 27-370-036
Márianosztra története
Pest megye északi részén, a Börzsöny hegységben fekvő Márianosztra közkedvelt
kiránduló- és zarándokhely. 1352-ben Nagy Lajos király a pálosok részére - ez
az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend - kolostort építtetett. Tiszteletére
2001 júniusában szobrot avatnak a községben.
 |
Az egész település a templomról és annak védőszentjeiről
kapta a nevét. ( A latin Maria nostra magyar jelentése: a mi Máriánk.)
A kolostorban már ekkor 300 szerzetes élt. Többször megfordult itt Mátyás
király, Hunyadi János és Kapisztrán János is. 1535-ben török pusztítás
áldozatává vált, újjáépítése 1711-ben kezdődött és 1725-ben fejeződött
be. Helyreállították a templom eredeti, gótikus szentélyét, a templom
többi része és a kolostor barokk stílusban épült újjá. |
|
1950-től férfifegyház lett. |
|
Búcsúk időpontjai
| Szentkúti búcsú a kálvárián | május második vasárnapja |
| Jézus Öt Szent Sebe búcsú | július első vasárnapja |
| Nagyboldogasszony búcsú | augusztus 15. előtti vasárnap |
| Fájdalmas Szűzanya búcsú | szeptember 14. előtti vasárnap |
| Engesztelés a Fatimai Szűz kérésére | minden hónap 13.-án este8 órától éjfélig |
 |
|
|
A falu számára nagy esemény a minden év júniusában megrendezésre
kerülő "Márianosztraiak Napja". Ez alkalomból nyílt meg 1998-ban a Faluház,
itt helytörténeti kiállítás várja a látogatókat.
 |
Márianosztra szülötte Szilvásy Miklós birkózó olimpiai
bajnok. Születésének 75. Évfordulója tiszteletére a szülőfalu emléktáblát
állított, amely az általános iskola falán tekinthető meg. |
|
Nagybörzsöny |
 |
Polgármester
Kempf Gyula
Jegyző
Szőllősiné Valter Éva
Oktatás
Általános Iskola
2634 Nagybörzsöny, Széchenyi u. 27.
Stibrányi Györgyné igazgató
Napköziotthonos Óvoda
2634 Nagybörzsöny, Széchenyi u. 27.
Sári Ferencné óvodavezető
Egészségügy
Háziorvosi Rendelő
2634 Nagybörzsöny, Széchenyi u. 35/a.
Dr. Szőcs Ferenc háziorvos
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
Mentők: 104
Vámosmikolai állomás 27/377-566
Szobi állomás 27/370-004
Tűzoltóság: 105
Vámosmikola 27/377-508
Rendőrség: 107
Szob 27-370-036
Nagybörzsöny története
A település a Börzsöny hegység nyugati peremén, a Börzsöny patak völgyében fekszik.
A falu az Ipoly mellett haladó országúton közelíthető meg, dél felöl Szob, északról
pedig Bernecebaráti felöl.
Nagybörzsöny szép kirándulások kiindulópontja, a 715m magas Várbérc (a Salgóvár
maradványaival), a Nagy-Pogány-hegy, a Nagy-Inóc, a 864m-es Nagy-Hideg-hegy
és a 938m magas Csóványos felé. A település neve a XIII. századtól jelenik meg
oklevelekben Bersen vagy Wersen formában, érseki birtokként.
 |
Zsigmond király 1417-ben bányajogot adott, és szász telepeseket
hozott a bánya művelésére. |
A falu látnivalói
Szolgáltatások egyéb hasznos tudnivalók
Perőcsény
Perocsény Község Önkormányzata
Polgármesteri Hivatal
2637 Perőcsény, Diófa u. 13.
Tel./fax: 27/587-530
Térkép
a településről
Polgármester
Gembolya Irma
Körjegyző
Malik Péterné
Képviselők
Együd István, Együd Péter, Gxorik Zoltán, Csenkiné Viczencz Krisztina, Kalácska
Tibor
2001 január 1-től Perőcsény és Ipolytölgyes körjegyzőséget alakított.
Hivatal tagozódása
Együd Józsefné igazgatási előadó
Laczkovichné Molnár Mária pénzügyi előadó
Malik Péterné körjegyző
Oktatás
Általános Iskola (csak alsó tagozat)
2637 Perőcsény, Diófa u.14
Óvoda 2637 Perőcsény, Diófa u.13
Tel: 27/365-149;
Idősek klubja 2637 Perőcsény, Diófa u.2
Egészségügy
Orvosi Rendelő 2637 Perőcsény, Kossuth u.
Tel:27/365-123
Rendelési idő: Kedd, péntek
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
Mentők: 104
Vámosmikolai állomás 27/377-566
Szobi állomás 27/370-004
Tűzoltóság: 105
Vámosmikola 27/377-508
Rendőrség: 107
Szob 27-370-036
Perőcsény története
A település Pest megye északi részén, a Börzsöny északnyugati lábánál, az Ipoly
völgyében fekszik. Határában több középkorú település is lehetett, hiszen a
dűlőnevek egy része - Harangláb, pusztatemplom-dűlő - templomos helyekre utal.
Régészeti feltárások bizonyították, hogy már az őskorban éltek itt emberek a
környéken. A falu belterületéről is került elő késő bronzkori és kelta lelet.
A hagyomány szerint a honfoglalás után a Hun nemzetségbeli Salgó volt a terület
ura.
A falutól délre, a 715m magas Várbércen megtalálható ma is a Salgóvár
romja. Valójában a Xlll. század második felében épült vár első urairól nem maradt
fent írásos emlék. Különböző várnagyainak hírhedt tetteit - fosztogatás, hamispénzverés
- az utókor mondákban örökítette meg. A hamis pénzverés miatt Zsigmond király
lerombolta Salgót, így a vár a török elleni háborúkban már nem játszott szerepet.
A XVl. Században egy ideig Dobó István is birtokolta a községet, amely a török
korban is végig lakott hely volt. A korábban katolikus községben, az 1590-es
években már református gyülekezet is volt. A falu XlV. században épült, többször
átalakított templomát a XVl-XVll. század fordulójától használhatták a
reformátusok, az ellenreformáció idején azonban Balassa Ádám prépost bezáratta.
A templom négyzetes tornyának alsó része még őrzi az eredeti, XlV. századi állapotot.
A második emeleti rész azonban a XlX. században épült.
A település a XVII. század végétől az Eszterházy-család, majd az 1870-es évektől
egészen 1945-ig a Huszár család birtokához tartozott. Ebben az időben lakóinak
száma meghaladta az 1000 főt. A megélhetést a földművelésen és állattartáson
kívül az erdő biztosította. Az 1960-as évektől kezdve Perőcsény lakossága erőteljesen
csökkent, ma már az 500 főt sem éri el.
Az üressé vált lakóházak egy részét pihenni vágyó városiak vették meg nyaralás
céljából. A falu határán húzódó erdőség már a Duna-Ipoly Nemzeti Park területéhez
tartozik. Gazdag állatvilágában megtalálható a szarvas, őz, vaddisznó, róka,
valamint a réti- és királysas, a karvaly és a sólyom is. A hatalmas gyümölcsösök
- bogyós gyümölcsök, szőlő - is jellemzők az Ipoly völgyi településekre, így
Perőcsényre is. A faluba érkező látogatót hangulatos pincesor fogadja. A településen
óvoda, iskola, orvosi rendelő és postahivatal működik.
|
Szob |
 |
Ügyfélfogadás
hétfő: 8-16
kedd: 8-12
szerda: 8-16
csütörtök: 8-12
péntek: nincs
Művelődés, kultúra
Művelődési Ház
2628 Szob Árpád út 17.
Tel: 27/370-071
Nyitvatartőás: minden nap 8-21 óráig
Laczkó János intézményvezető
Tel: 27/372-214; 0670/222-8626
Rendszeres programok
hétfő: kézműves szakkör, Nyugdíjas klub, Danubius Táncegyüttes,
kedd: Ifjúsági Klub, biblia szakkör,
szerda: Ifjúsági Klub, természetgyógyász csoport,
csütörtök: Ifjúsági Klub, Danubius Táncegyüttes próba,
péntek: Ifjúsági Klub, Harlekin Színjátszó csoport, mozi 18 órától,
szombat-vasárnap: Ifjúsági Klub
Egyéb szolgáltatások: szórakoztató rendezvények, termékbemutatók, tanfolyamok
szervezése.
Szabadidő központ
2628 Szob, Széchenyi sétány 2.
Tel: 27/372-214
Laczkó János intézményvezető
Tel: 0670/222-8626
Szolgáltatások: boby klub, teke, kispályás labdarúgás, camping, tenisz szakosztály,
kajak szakosztály.
Érdy János Könyvtár és Információs Központ
2628 Szob, Árpád út 17.
Tel: 27/370-217;
Nyitva tartás
hétfő: 13-17
kedd: 12-18
szerda: 8-18
csütörtök: szünnap
péntek: 8-12
szombat: 8-12
Egészségügy
Szakorvosi Rendelőintézet
2628 Szob, Arany János út 22.
Tel: 27/370-073
Ellátások:
ˇ fogászat
ˇ sebészet
ˇ labor
ˇ belgyógyászat
ˇ röntgen
ˇ szemészet
ˇ gyermekgyógyászat
ˇ nőgyógyászat
ˇ urológia
ˇ hasi ultrahang
ˇ traumatológia
ˇ fül- orr- gégészet
ˇ bőrgyógyászat
ˇ ideggyógyászat
ˇ védőnői szolgálat
Kihelyezett intézmény:
2628 Szob, Ipolysági út 3.
Tel: 27/370-163
Ellátások:
ˇ fizikoterápia
ˇ pszichiátria
ˇ reumathológia
ˇ ortopédia
Háziorvosi Szolgálat I.
Dr. Béres Gábor
2627 Zebegény, Ady u. 57.
Tel: 27/373-560;
Rendelő címe: 2628 Szob, Árpád út 11.
Tel: 27/370-289
Rendelési idő:
Hétfő és csütörtök: 8-11 óráig,
Kedd, szerda, péntek: 13-15 óráig
Háziorvosi Szolgálat II.
Dr. Lőrincz Kálmán
2628 Szob, Kodály Zoltán út 34.
Tel: 27/372-582
Rendelő címe: 2628 Szob, Árpád út 11.
Tel: 27/372-050
Rendelési idő: munkanapokon 9-12 óráig
Gondviselés Patika 2628 Szob, Ipolysági út 7.
Tel: 27/570-590
Nyitvatartás: munkanapokon 8-16 óráig; hétvégi és éjszakai ügyelet.
Közérdekű
Országos Mentőszolgálat Szobi Mentőállomása
2628 Szob, Arany János út 22/B.
Tel: 27/370-004
Állandó ügyelet
Rendőrőrs
2628 Szob, Ipolysági út 9.
Tel: 27/370-036;
Szob Révállomás
Tel: 27/372-037; 30/9144-195;
Üzemeltető: Ferryboat Kft.
Szolgáltatás: Busz, kamion, teher és személyszállítás.
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
Mentők: 104
Vámosmikolai állomás 27/377-566
Szobi állomás 27/370-004
Tűzoltóság: 105
Vámosmikola 27/377-508
Rendőrség: 107
Szob 27-370-036
Szob története
 |
A nagyközség a Börzsöny hegység lábánál, az Ipoly Dunába
torkolásánál, a magyar-szlovák határnál fekszik. Előnyös földrajzi fekvése
miatt már az őskortól kezdve lakott, s számtalan régészeti kultúra leletei
kerülnek elő a föld alól. |
A honfoglalás idején jelentős magyar csoport telepedett le
a falu határában, több településnyom is fennmaradt. Kézai Simon krónikája szerint
a honfoglaló magyarok részben az itteni réven keltek át a Dunán.
1268-ban a szobi nemesek birtoka volt. Később a damásdi királyi vár birtokrésze,
a XVl. Század elejéig. I.Lajos király Szob, Helemba és Letkés conditionariusait
kiemelte az ispánok és más bírák joghatósága alól. 1355-ben a három falu hajósainak
vámmentességet biztosított a Dunán Pozsonytól Szalánkeménig.
1371-ben a budaiakat megillető jogokat és kiváltságokat kaptak a szobiak. 1382-ben
I. Lajos a nosztrai pálosoknak adta a szobi vám jövedelmét, amely a középkor
végéig őket illette. II. Lajos király a damásdi várat tartozékaival (Szob, Letkés,
Tölgyes és Helemba) együtt elzálogosította, majd 1523-ban az esztergomi káptalan
és a Bakócz Tamás érsek által építtetett Szűz Mária-kápolna kapta meg.
A falu túlélte a török megszállást, de a megfogyatkozott lakosság pótlására
a káptalan Nyitra melletti birtokairól szlovákokat telepített be. 1775-1778
között építették fel a falu Szent László Templomát, barokk stílusban.
A XVIII. Században telepedett ide a németalföldi eredetű Luczenbacher-család,
akik később jelentős szerepet játszottak a település fejlődésében.
Az ország iparosításában elért kiváló eredményeikért nemességgel jutalmazták
a család kiemelkedő tagját, Luczenbacher Pált 1878-ban. E család oldalági szülötte
Luczenbacher János, aki 1848-ban magyarosította a nevét Érdi Jánosra. Tagja
volt a Magyar Tudományos Akadémiának, szerkesztette a Tudománytárt, a Magyar
Nemzeti Múzeumban dolgozott és számos értekezést és régészeti feltárás szerepel
érdemei között.
A Dunaparton áll kastélyuk, amely először földszintes kúria volt, majd
a XX. század elején Alpár Ignác tervei alapján átépítették emeletes barokk,
klasszicista és barokk stílusban. 1931-től 1950-ig a lazarista rend tulajdonában
volt a kastély, majd nevelőotthon lett belőle. 1994-től újra a teljes épület
a lazarista rend Szent László Gimnáziumáé. Híres lakója volt még a községnek
a Gregersen-család, akik Norvégiából kerültek hazánkba és a múlt században a
vasút, és hídépítésekben szereztek nagy vagyont.
1883-1885 között Szobon lakott a Kodály-család, a családfő volt a vasútállomás
főnöke. Szob az Árpád-kortól a trianoni békéig Hont vármegyéhez tartozott, utána
Nógrád megyéhez és 1950-től pedig Pest megyéhez. Látnivaló a templomon és kastélyon
kívül még a Börzsöny Múzeum. A Börzsöny történetének régészeti leleteit,
élővilágát és néprajzát mutatja be. A vidék régészeti kutatómunkáját és a feltárásokat
Horváth Adolf János kezdte meg az 1930-as években. A Múzeum megalapítása Laczus
Géza nevéhez fűződik.
Tésa
Tésa Önkormányzata
Polgármesteri Hivatal
2635 Tésa, Petőfi u. 2.
Tel./fax: 27/587-520
Térkép
a településről
Polgármester
Bérci Albertné
Alpolgármester
Kovács Vilmos
Körjegyző
Bóna Olga
Képviselők
Gyönyör Lászlóné, Kovács Vilmos, Pleskó Nándor, Szabó János, Ulicsininé Volentér
Szilvia
Oktatás
Település nem rendelkezik önálló oktatási intézménnyel, ez a település kis lélekszámána
tudható (106 fő)
Egészségügy
Orvosi Rendelő
2635 Tésa, Petőfi u. 2.
Tel: 27/587-520
Dr. Makszim Mihály
Aranykorona Bartal Patika
2635 Vámosmikola, Petofi u. 2.
Tel: 27/379-076
Németh Lászlóné
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
Mentők: 104
Vámosmikolai állomás 27/377-566
Szobi állomás 27/370-004
Tűzoltóság: 105
Vámosmikola 27/377-508
Rendőrség: 107
Szob 27-370-036
Tésa története
Határ menti kis falucska az Ipoly völgyében, a Börzsöny északnyugati lábánál.
A falu a mai helyére a törökök visszavonulása után települt, ekkor az ország
távolabbi vidékeiről is telepítettek ide magyar családokat. A századok folyamán
több nemesi család is birtokolta Tésát.
A keskeny völgybe fekvő település egyutcás. A község egyes részein a hajdani
csűrös település nyomai is felfedezhetők. A mai adatközlő visszaemlékezések
szerint a század elején csak néhány jobbágy család élt a faluban.
A község fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű volt a Foglár család.
A XVIII. sz. első felében kastélyt építettek és a Majori-dűlőben kis
templomot emeltettek, alatta családi kriptával. Mivel ezt a templomot
az Ipoly áradásai veszélyeztettél, 1775-ben a kastély közelében felépítették
a ma is álló templomot.
A XIX. században a falu a Boronkay-, majd a Jankovich-család birtoka lett. Ebben
az időben virágzott a juhtenyésztés és a gyümölcstermesztés, az Ipoly vizére
malom épült. A lakosság is növekedett, többségében zsellérek, cselédek laktak
a községben.
A XIX. század végén 180 lakosa volt Tésának. Ez a fejlődés Trianon után megtorpant,
majd az utóbbi évezredben csökkenő tendenciát mutatott. Ma már iskola sincs
a községben. A falusi turizmus fellendülése sokat jelenthetne Tésa számára.
Látnivalók
A kastély és a falu neves lakói voltak
|
Vámosmikola |
 |
Polgármester
Durján Miklós
Alpolgármester
Megyes Ferenc
Körjegyző
Bóna Olga
Képviselők
Darányi János, Ungár Zoltán, Gyenes László, Kovács Péter, Vajsz Csaba, Megyes
Ferenc, Szelle Lászlóné, Maser Istvánné, Holocsi Krisztián, Németh Attila
Bizottságok
Gazdasági és pénzügyi bizottság: Ungár Zoltán elnök
Szociális és családügyi bizottság: Darányi János elnök
Ügyrendi bizottság: Kovács Péter elnök
Oktatási kulturális sport bizottság: Gyenes László
Vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság: Maser Istvánné
Hivatal tagozódása
Bóna Olga
Figura Józsefné
Együd Gézáné
Dobra Csilla
Baka Jánosné
Szabó Lajosné
Grószné Papi Andrea
Gécziné Gyorik Györgyi
Liktor András
Bacsányiné Verebes Katalin
Oktatás
Általános Iskola
2635 Vámosmikola, Huszár u. 63.
Tel: 27/579-560; fax: 27/579-561;
Dr. Koczó József igazgató
Blaskó Lászlóné igazgató helyettes
Óvoda
2635 Vámosmikola, Szent János tér 1.
Tel: 27/379-090
Friedmann Tiborné óvodavezető
Szabadidoközpont és Könyvtár
2635 Vámosmikola, Rákóczi u. 1.
Tel: 27/579-565
Dávid Katalin mb. vezető
Idősek Napközi Otthona
2635 Vámosmikola, Ipolysági u. 8/b
Tel. 27/-377-661;
Reményi Árpádné mb. vezető
Napköziotthonos konyha
2635 Vámosmikola, Huszár u. 63.
Tel: 27/377-585
Kovács Péterné élelmezésvezető
Egészségügy
Körzeti Orvosi rendelő
2635 Vámosmikola, Ipolysági u. 13.
Tel: 27/377-510
Dr. Makszin Mihály háziorvos
Aranykorona Bartal Patika
2635 Vámosmikola, Petofi u. 2.
Tel: 27/379-076
Németh Lászlóné gyógyszerész
Fogászati Rendelő
2635 Vámosmikola, Kossuth u. 9.
Tel: 27/379-062;
Dr. Mitók Péter fogszakorvos
Védőnői Szolgálat
2635 Vámosmikola, Rákóczi u. 5.
Tel: 27/377-561;
Palenyik Lászlóné védőnő
Hétvégi orvosi ügyelet:
2635 Vámosmikola, Rákóczi u. 5.
Tel: 27/ 379-022;
Dr. Karoliny Lajos háziorvos
Körzeti Állatorvos:
2635 Vámosmikola, Kossuth u. 20/a
Tel: 27/ 379-015;
Dr. Fekete Nándor állatorvos
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
Mentők: 104
Vámosmikolai állomás 27/377-566
Szobi állomás 27/370-004
Tűzoltóság: 105
Vámosmikola 27/377-508
Rendőrség: 107
Szob 27-370-036
Római Katolikus Plébánia.
2635 Vámosmikola, Huszár u. 3.
Tel: 27/379-027;
Református templom
2635 Vámosmikola, Kossuth L. u. 19.
Református Egyház Pihenoháza
2635 Vámosmikola, József A. u. 23.
Tel: -
Fovárosi Önkormányzat Idosek Otthon
2635 Vámosmikola, Ipolysági u. 11.
Tel: 27/579-540; 27/579-541;
Önkormányzati Appartman
2635 Vámosmikola, Ipolysági u. 38.
Érdeklodni: tel: 27/579-570; 27/579-576;
ÁBC Áruház
2635 Vámosmikola, Kossuth u. 6.
Tel: 27/379-066;
Vámosmikola története
 |
A Börzsöny hegység nyugati peremén, az Ipoly közelében, közvetlenül a magyar-szlovák határ mellett fekszik. A település határában talált, egészen az őskorig visszanyúló leletek arra utalnak, hogy a folyó mentén szívesen telepedtek meg a különböző népcsoportok. Az 1300-ban Villa Mikula néven említett falu Hont vármegyéhez tartozott. Szerepel az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is. Innen tudhatjuk, hogy plébánosát Nycolausnak (Miklós) hívták és templomának védőszentje Szent Lőrinc volt. |
Oklevelek vámoshelyként említik, mely magyarázatot ad a község
nevének eredetére. Az összetett szóból álló földrajzi név utótagja pedig a Miklós
név szláv megfelelője.
|
A középkorból több birtokosának ismert a neve, így többek
között Lévai Cseh Péter erdélyi vajdáé, valamint a lévai várat és annak
uradalmát - melyhez Mikola is tartozott - egri helytállásért királyi adományként
birtokló Dobó Istváné. |
|
Látnivalók
|
Zebegény |
 |
Polgármester
Krebsz Ferenc
Jegyző
Polczer Krisztina
Alpolgármester
Verebesné Szikriszt Erzsébet
Képviselők
ifj. Drobni Zoltán, Gyurcsók Ferenc, Járik Gábor, Sinkó Vilmosné, Skripek István,
Veszelei András
Bizottságok
Idegenforgalmi-, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottság, elnöke:
Járik Gábor
Pénzügyi Bizottság, elnöke: Sinkó Vilmosné
Szociális-, Egészségügyi és Foglalkoztatáspolitikai Bizottság, elnöke: GyurcsókFerenc
Ügyrendi Bizottság, elnöke: ifj. Drobni Zoltán
Sport-, Ifjúsági és Művelődési Bizottság, elnöke: Sinkó Vilmosné
Hivatal
Igazgatási
Pénzügy
Építésügy
Adóügy
Oktatás
Szőnyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Vezető: Gyombolainé Jung Lilla
2627 Zebegény, Petőfi tér 1-3.
Tel: 27/373-141;
Könyvtár
Vezető: Pálosné Völgyi Edit
2627 Zebegény Petőfi tér 6.
Óvoda, német nemzetiségi oktatás
Vezetője: Garamszegi Valéria
2627 Zebegény, Milleneumi sor 1.
Tel: 27/373-147;
Egészségügy
Háziorvosi szolgálat
Háziorvos: dr. Karoliny Lajos
2627 Zebegény, Petőfi tér 6.
Tel: 27/373-151;
Védőnői Szolgálat
Védőnő: Hénapné Lukács Brigitta
2627 Zebegény, Petőfi tér 6.
Tel: -
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
Mentők: 104
Vámosmikolai állomás 27/377-566
Szobi állomás 27/370-004
Tűzoltóság: 105
Vámosmikola 27/377-508
Rendőrség: 107
Szob 27-370-036
Zebegény története
 |
Zebegény különleges szép fekvése miatt már a század fordulón
kedvelt nyaralóhely volt. A Duna bal partján, a Börzsöny déli lábánál
meghúzódó kis faluban számos pesti polgár vásárolt telket, és nyaranta
egyre több művész pihent a domboktól, erdőktől közbezárt kanyargó folyam
mellett. |
Zebegény fejlődéséhez hozzájárult a Pest-Vác vasútvonal Pozsonyig
tartó meghosszabbítása is. A század elején kezdték meg a nyaralók építését,
a falut a festők is hamar felfedezték.
Látnivalók
  |
Szőnyi István (1894-1960) a XX. századi magyar festészet kiemelkedő tehetségű művésze 1924-től haláláig élt és alkotott Zebegényben. Művészete itt teljesedett ki, festészetét a varázsos szépségű táj, a faluban élő emberek és családjának tagjai ihlették. Egykori lakóháza és műterme 1967-től emlékmúzeum. A Szőnyi ház mögött lévő hatalmas kertben a művészről elnevezett Képzőművészeti Akadémia és Ifjúsági Művésztelep működik a 130 fős kempingtábor tavasztól-őszig ifjúsági programok, tanulmányi kirándulások és tanfolyamok megrendezésére ad lehetőséget. (tel: 06-27/373-357). |
|
|
|
